Rólam

Útinapló

Szia, örülök, hogy megismerhettelek!

Kún Zsófia vagyok, lélekstoppos. 16 éve indultam útnak, felfedezni magamat, és azt az „ismerősismeretlen” világot, ami bennem rejlik. Az igazság az, hogy nem jókedvemből tettem, és nem is azért, mert őszinte
kíváncsiság hajtott. Sokkal inkább kényszerből.
Rendkívül szorongó gyerekként kezdtem a pályafutásomat, csordultig irreális félelmekkel. Emlékszem, a legapróbb változások is mennyire könnyen kibillentettek a nyugalmamból, rettegéssel töltöttek el. Óvodába menni, nagyszülőkkel maradni nyáron a Balatonon, egy új hely, egy új helyzet, egy új ültetési rend szeptember 1.-én az iskolában. 14 éves koromban ez a szorongás egy még sokkal erősebb formát öltött, és ez a pánikbetegség volt, ami több mint 10 évig kísért az utamon. Szerencsére amellett, hogy nagyon szorongó kisgyerek voltam, nagyon makacs és kitartó is. A családi legenda szerint az első szavam az volt: ededül! És talán tényleg. A szorongás mellett élt bennem egy erő, amivel állandóan küzdeni próbáltam a szorongások, félelmek ellen és
szüntelenül kerestem a kiutat, a megoldást.
Az egyik ilyen kiút keresés volt, hogy 14 éves koromban elmentem egy fantasztikus pszichológus nőhöz. És akkor elkezdődött! Elkezdődött az
utazásom, a legjobb dolog az életemben, a valódi ismerkedés saját magammal. És hogy gondoltam-e akkor, hogy ez a legjobb dolog, ami történhetett velem? Nem! Azt gondoltam: hatalmas szívás, nincs választásom, kényszerből járnom kell ezt az utat, tapicskolni a mocsárban, remélve hogy egyszer kijutok belőle. És sokszor azt hittem nem jutok ki, úgy éreztem, annyival erősebb és hatalmasabb nálam ez az erő, nem szerezhetek hatalmat felette. Lemondtam sok mindenről, sorra kötöttem az alkukat, rejtettem szőnyeg alá a vágyaimat, hagytam
győzedelmeskedni a szorongásaimat.

Szia, örülök, hogy megismerhettelek!

Kún Zsófia vagyok, lélekstoppos. 16 éve indultam útnak, felfedezni magamat, és azt az „ismerősismeretlen” világot, ami bennem rejlik. Az igazság az, hogy nem jókedvemből tettem, és nem is azért, mert őszinte
kíváncsiság hajtott. Sokkal inkább kényszerből.
Rendkívül szorongó gyerekként kezdtem a pályafutásomat, csordultig irreális félelmekkel. Emlékszem, a legapróbb változások is mennyire könnyen kibillentettek a nyugalmamból, rettegéssel töltöttek el. Óvodába menni, nagyszülőkkel maradni nyáron a Balatonon, egy új hely, egy új helyzet, egy új ültetési rend szeptember 1.-én az iskolában. 14 éves koromban ez a szorongás egy még sokkal erősebb formát öltött, és ez a pánikbetegség volt, ami több mint 10 évig kísért az utamon. Szerencsére amellett, hogy nagyon szorongó kisgyerek voltam, nagyon makacs és kitartó is. A családi legenda szerint az első szavam az volt: ededül! És talán tényleg. A szorongás mellett élt bennem egy erő, amivel állandóan küzdeni próbáltam a szorongások, félelmek ellen és
szüntelenül kerestem a kiutat, a megoldást.
Az egyik ilyen kiút keresés volt, hogy 14 éves koromban elmentem egy fantasztikus pszichológus nőhöz. És akkor elkezdődött! Elkezdődött az
utazásom, a legjobb dolog az életemben, a valódi ismerkedés saját magammal. És hogy gondoltam-e akkor, hogy ez a legjobb dolog, ami történhetett velem? Nem! Azt gondoltam: hatalmas szívás, nincs választásom, kényszerből járnom kell ezt az utat, tapicskolni a mocsárban, remélve hogy egyszer kijutok belőle. És sokszor azt hittem nem jutok ki, úgy éreztem, annyival erősebb és hatalmasabb nálam ez az erő, nem szerezhetek hatalmat felette. Lemondtam sok mindenről, sorra kötöttem az alkukat, rejtettem szőnyeg alá a vágyaimat, hagytam
győzedelmeskedni a szorongásaimat.

…És valahol útközben a kényszerből szenvedély lett, és végül hivatás

De lassan változott a kép, kialakult bennem az a személet, hogy minden egyes lépés egy tapasztalattal gazdagít, és erősít, így minden akadály leküzdése új ajtókat nyit ki előttem, amin átléphetek egy
újabb színterébe az életemnek.
A legfontosabbak amiket tanultam:
– Rájöttem, igaz lassú, és nagyon nehéz út az, amit járok, de talán ez kell ahhoz, hogy egyre közelebb kerülhessek a valódi vágyaimhoz, az
erőhöz, ami bennem lakik. A legnagyobb nehézségek tanítják a
legtöbbet!
– Rájöttem túlélőfelszerelést varázsolhatok a súlyokból, amit magammal cipelek, ha megtanulom addig forgatni a tapasztalataimat,
míg megtalálom a tanításukat.
– Megtanultam, hogy a mondat, miszerint “légy te magad a változás, amit az életedben látni szeretnél” nem csak üres szavakból áll, hanem számomra a legmélyebb igazságot rejti! Ahogy bennem változtak a
dolgok, úgy változott meg körülöttem minden.
– Rájöttem, hogy itt van bennem, minden kulcs elásva, itt van minden válasz, minden kérdésemre, és ha elég kitartóan járom az utam, megtalálom őket. Megtalálom a vágyaimat, meghallom a hangomat, kiismerhetem a világ zaját, láthatom magam a saját tükrömben, megismerkedek a félelmeimmel, megszelídíthetem őket.
– Rájöttem, mindig van választásom, megtehetem, hogy vállalom a felelősséget az életemért! Hogy azt az életet élhessem, amiben
valóban életre kelek!

…És valahol útközben a kényszerből szenvedély lett, és végül hivatás

2010

ELTE Művelődésszervező-Pedagógia szak diploma

3 legfontosabb tapasztalás:

 

  1. Nagyon nehéz tanulni, ha nincs mögötte erős, belső motiváció
  2.  Kitartás: végigcsináltam.
  3. Merjek lelépni az útról, elkanyarodni, ha nem érzem a magaménak.

2010-2017
Autizmus specifikus terápiákat tanultam, utazó terapeutaként 6 évet dolgoztam autista gyerekekkel és szüleikkel. Nagyon szerettem ezt a gyönyörű szakmát!

Mind közül, a 3 legfontosabb dolog amit tanultam:

1. Türelem!

2. Az apró lépések nagysága!

3. Mit jelent kapcsolódni!

2016

A váltás éve-1 hónapot töltöttem Balin, akkor döntöttem el, hogy váltok, otthagyom az eddigi szakmám, és felépítek valami újat!

3 legfontosabb felismerés:

1. Más érzés akadályba ütközni, és más zsákutcába kerülni, csak nagyon nehéz megkülönböztetni őket egymástól.
2. Van választásom, szabad vagyok, amíg nyitottság és tudatosság van bennem!
3. Ha az életem változik, az nem csak azt jelenti, hogy valami felé indulok, hanem azt is , hogy valamit hátra kell hagynom, és attól sokszor nagyon nehéz búcsút venni! És ha ezt tudatosítom, és elfogadom, nem vog visszarántani.

2016-2017

Gordon és T.A coachimg iskola Alap és Mester szak

3 legfontosabb dolog amit tanultam:

1. Valódi elfogadás, ítéletmentesség : amikor képes vagyok valóban meglátni,meghallani valakit,anélkül, hogy  a saját valóságomat, tapasztalásomat vélném egyetemes igazságnak.
2. Én- határok felállítása.
3. Mit jelent valakit támogatni, hogyan bízzak a másik erejében, amivel ő képes eljutni céljához, ez valódi változást hozni a saját életében.

2016-2017

Saját vállalkozás építése Coaching mint az új szakamám, munkám, hivatásom

3 dolog ami a legtöbbett segített:

1. Hit magamban, abban hogy sikerülni fog!
2. Hit abban, hogy van egy saját történetem, amit ÉN ÍROK,és az általánosítások nem kell hogy, elbizonytalanítsanak.
3. Tudatosság, amivel le tudtam győzni a szorongásaimat, amik újra és újra megpróbáltak felém kerekedni.

2017-2018
FreedomXFest-fesztivál a Szabadságról: 1 fantasztikus csapat, 1 közös vízió, 2 telt-házas fesztivál

3 legmélyebb tapasztalás:

1. Fantasztikus dolog kapcsolódni, közösséget alkotni, és részesévé válni. Közösen álmodni, és teremteni.
2. A nyitottság a legfontosabb ahhoz, hogy igazán megismerhessem a világot.
3. Komfortzónán kívül midig van egy nagyobb komfortzóna, csak át kell, hogy lépjek a kisebbiken!

 

Amit most tanulok:

 

Hogyan dolgozzak és utazzak egyszerre!

Hogyan alakítsak ki egy szabad életformát, és ami még fontosabb

Hogyan legyek igazán szabad, ebben a szabad életformában!

 

Indúlj útnak önmagadban! Hogy megtapasztald az erőd, és a tudatosságod,hogy bíz benne,és hogy használd! Hogy bárhol is van a Te szabadságod, bármit is jelent számodra elérkezz hozzá!